A Cornelli egyetem mikrobiológiai kutatásainak eredményeképpen kiderült, hogy mindössze egy aminosavnyi eltérés egy a a DNS másoló folyamathoz szükséges enzimben újfajta EHV-1-es (Equid Herpes Virus 1-es típus) lóherpeszvírus változatot hoz létre, amely már idegrendszeri rendellenességeket is okoz.

A lóherpeszvírus az emberi bárányhimlővírus rokona, a lovak orrában lakik, és cseppfertőzéssel terjed. Az a ló, amely egyszer megfertőződött, élete végéig hordozza a vírust. Azon lovak harmada, amelyik az idegrendszert is támadó változatot hordozza, belepusztul a betegségbe.

"Eddig is sejtettük, hogy két változata létezik a lóherpeszvírusnak, és az egyik okozza az idegrendszeri problémákat. Mostani kutatásunk ezt be is bizonyította" mondta Klaus Osterrieder, a kutatócsoport vezetője.

A kutatás során egy idegrendszeri tüneteket mutató, valamint el is vetélt kancából szerzett vírust sikerült úgy módosítani, hogy az képtelenné vált idegrendszeri tüneteket okozni. A változtatás lecsökkentette a vírus jelenlétét a véráramban, és kevesebb vírus érte el a központi idegrendszert is. A változtatás egyben érzékenyebbé is tette a vírust az antivírus szerekkel szemben.

Mivel a herpesz vírus, és ebből következően nem reagál az antibiotikumokra, a legjobb védekezés továbbra is a megelőzés, és a beteg lovak elkülönítése. A jelenlegi védőoltások védelmet nyújtanak a légúti megbetegedésekkel szemben, de nem az idegrendszert támadóval szemben. És csak néhány oltóanyag hatékony a vetélés ellen.

Infó: sportlo.hu